Tudjuk, pontosan mikor pusztul el a Föld - és hogyan lehet megakadályozni.

// Forrás: InfoRádió / FOX News //

Pontosan kiszámolták a kutatók, mikor és hogyan pusztul el a Föld. A jó hír, hogy erre még legalább 7,6 milliárd évig nem kerül sor. A rossz hír pedig az, hogy az élet ennél sokkal hamarabb megszűnik bolygónkon.

A Nap lassan vörös óriássá nő, amely kijjebb löki a Földet az űrbe - ám nem elég messzire. A bolygónk “zátonyra fut” a Nap külső atmoszféráján, majd fokozatosan belesüllyed forró sírjába.

“A Nap vonzása elég erős marad ahhoz, hogy visszahúzza, és foglyul ejtse a Földet, amely végül elpárolog” - magyarázza a folyamatot Robert Smith, a Sussexi Egyetem csillagásza.

A korábbi jóslatok mind azt feltételezték, hogy a Föld el tudja kerülni ezt a sorsot, és nem zuhan bele a Napba - még akkor sem, ha az eléri a vörös óriás fázist.

A jó hír, hogy a Föld pusztulásáig még van 7,6 milliárd év. A rossz viszont az, hogy az élet a Földön már korábban megszűnik.

Addig ugyanis már csak egymilliárd év van hátra, amíg a lassan növekvő Nap “elforralja” a földi óceánok vizét, s ezáltal a bolygót lakhatatlan parázzsá változtatja - hangsúlyozta a csillagász.

Az egymilliárd év ugyan soknak tűnhet, de csak akkor, ha nem számoljuk, hogy a valóságban az élet mindössze 3,7 milliárd évig létezik majd a Földön a legújabb becslések szerint.

Van azonban remény arra, hogy az utódjaink megmeneküljenek - állítja határozottan Robert Smith, emlékeztetve a Kaliforniai Egyetem legfrissebb kutatására. Eszerint ahhoz, hogy kikerüljünk a vörös óriássá növekvő Nap hatóköréből, elég lenne, ha néhány ezer évente sikerülne megszelídíteni egy-egy aszteroidát, és úgy irányítani, hogy “oldalba lökje” a Földet, amely így lassan magasabb keringési pályára állna.

“Ez úgy hangzik, mint egy sci-fi film forgatókönyve, de a szükséges technológiát a következő évszázadokban sikerülhet kifejleszteni” - állítja a csillagász.

———————————————————————————————————————————–

Köszi. Megnyugtató.

Pusztító aszteroida közeleg - és a NASA rosszul számította ki a veszélyt…

// Forrás:  InfoRádió / AFP //

Rosszul számolták ki az amerikai űrhivatal tudósai, mekkora esélye annak, hogy az Apofisz aszteroida becsapódik a Földbe. Hibájukat egy 13 éves német iskolás fiú javította ki.

Nico Marquardt a potsdami Asztrofizikai Intézet teleszkópos vizsgálataira támaszkodva kiszámolta, hogy 1:450-hez az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel - jelentette a Potsdamer Neuerster Nachrichten.

Ez még önmagában nem csoda, ám kiderült, hogy a fiú jobban számol, mint az amerikai űrhivatal, a NASA kutatói; ők ugyanis úgy becsülték, hogy a becsapódás esélye csupán 1:45.000-hez.

Azonban a fiú számításai a helyesek - erősítette meg az Európai Űrhivatal (ESA). Nico ugyanis - az amerikai szakértőktől eltérően - figyelembe vette annak az esélyét is, hogy az Apofisz összeütközik a Föld körüli pályán keringő negyvenezer műhold legalább egyikével, miközben elhalad a bolygónk mellett 2029. április 13-án.

A második találkozás végzetes lehet

A műholdak másodpercenként 3,07 kilométeres sebességgel keringenek a Föld körül, attól 35.880 kilométeres távolságban - márpedig az Apofisz 32.500 kilométerre halad majd el a Föld mellett. Ha menet közben beleütközik egy műholdba, akkor megváltozik a pályája, így amikor legközelebb, 2036-ban ismét megközelíti a Földet, összeütközhet vele.

Abban azonban a fiú és a NASA szakértői is egyetértenek, hogy ha az Apofisz összeütközik a Földdel, akkor a 320 méter széles, 200 milliárd tonnás vas- és irídium bomba az Atlanti-óceánba csapódik majd be.

A becsapódás hatalmas cunamit okozhat, amely elképesztő pusztítást végez majd nem csak a tengerparton, hanem a szárazföld belsejében is, és olyan sűrű felhő alakul ki, amely elsötétíti az eget.

<> ————————————————————————————————————————————

Hát… Hűha. Írjátok be a dátumot a naptárba! Zaphira.

Meglesték a Merkúr sötét oldalát - nézze meg Ön is!

// Forrás: InfoRádió / The Times //
A Merkúr részletesen soha meg nem figyelt oldaláról készített felvételeket a NASA űrszondája, mintegy 200 kilométeres magasságból.

A Naprendszer legkisebb bolygóját a Mariner 10 űrszonda 1974-ben és 1975-ben kétszer is lefényképezte, de mindkét alkalommal ugyanarról a félgömbjéről készültek a felvételek, így a Merkúr másik oldala sötétben maradt.
Hétfőn azonban a NASA Messenger űrszondája mintegy 1200 nagyfelbontású képet rögzített, ezek felét az eddig részleteiben ismeretlen féltekéről. A képeket a körülbelül 10 kilométeres objektumok is tisztán kivehetők.

A szakemberek számára különösen érdekes, hogy felvételek készültek a Caloris-medence nyugati részéről is.
Az aszteroida- vagy üstökös-becsapódás nyomán keletkezett medence az egyik legnagyobb a Naprendszerben, és a képeken tisztán kivehető, hogy világosabb a színe a környező vidékeknél, így minden bizonnyal az összetétele is más, és szokatlan, sötét szegélyű kráterek vannak a belsejében.
A felvételek többségét a NASA a következő két hétben hozza nyilvánosságra.

Egy lépéssel közelebb jutottunk a Hold lakhatóvá tételéhez

// Forrás:  InfoRádió / BBC //

Közeledik az a nap, amikor virágok nyílnak majd a Holdon - állítják az Európai Űrhivatal (ESA) tudósai, akik bebizonyították, hogy a büdöske nagyszerűen megterem a kövek között, és még táptalajra sincs szüksége ehhez.

Sokan gondolják úgy, hogy növények elterjesztése az első lépés ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük a Holdat - ez azonban hivatalosan nem célja az Európai Űrhivatalnak, amelynek egyik vezető tisztségviselője a tervet “science fictionnak” nevezte.

A büdöske holdbeli esélyeiről a kutatók az Európai Földtudományi Szövetség (EGU) éves bécsi közgyűlésén számoltak be. Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (ESTEC) vezető kutatója, Bernard Foing hangsúlyozta: azért lenne fontos a növénytermesztés a Holdon, mert ezáltal alapvető tapasztalatokat szereznénk azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazkodik a földi élet a holdi körülményekhez.

Elméletileg nem lenne nagy különbség aközött, hogy az űrbázison, vagy a Holdon tartják-e a növényeket, ha sikerül a számukra biztosítani a tápanyagot, a vizet és a mesterséges atmoszférát, márpedig az űrállomáson már többször neveltek növényeket.

Az ESA szerint az lenne az újdonság, hogy a büdöskének nem kellene a Földről szállítani a talajt és a tápanyagot. A kísérletek bíztatóak: az Ukrán Tudományos Akadémia Natasa Kozirovszka és Irina Zajec vezette kutatócsoportja olyan kövek közé ültetett körömvirágot, amely nagyon hasonló a holdkőzethez.

Csak néhány baktérium kell…

Az anortozit a holdi felföldek anyaga. A “tiszta” anortoziton a virágok “szenvedtek”, de amikor bizonyos baktériumokat adtak a kőzethez, a büdöske növekedni kezdett - a baktériumok nyilvánvalóan kivonták a növény számára fontos tápanyagot - például a káliumot - a kőzetből.

Foing szerint nincs ok kételkedni abban, hogy elméletileg ez az elv működik a Holdon is. De tovább kell lépni, tette hozzá, és ki kell választani azokat a növényeket és baktériumokat, amelyek különösen jól alkalmazkodnak a holdbéli viszonyokhoz - vagy genetikailag kell ezeket alkalmassá tenni a holdbéli életre.

Miután a kutatók évekig “elhanyagolták” a Holdat, az utóbbi évtizedben újra megnőtt iránta az érdeklődés. Az európaiak mellett a kínaiak, a japánok és az indiaiak is kutatják a Holdat, az Egyesült Államok pedig egyenesen elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig ismét embert küld a Föld kísérőjére.

Bár az ESA még nem döntött Hold-misszióról, egyes vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a stratégia része lesz büdöske, tulipán vagy káposzta telepítése.

————————————————————————————————————————————-

Pedig vicces lenne…

“Soha nem találjuk meg a földönkívülieket”

// Forrás:  InfoRádió / Daily Telegraph //

Igen csekély az esélye annak, hogy értelmes lényeket találunk a Földhöz hasonló bolygókon. A legújabb számítások szerint annak a valószínűsége, hogy nem vagyunk egyedül, mindössze 0,01 százalék.

Andrew Watson professzor szerint, mivel a Földön is igen későn jelent meg az értelmes élet, ez igen ritka jelenség lehet. A bolygónk több mint négymilliárd éves, az értelmes élet ehhez képest éppen csak most jelent meg - miközben a Föld még legföljebb egymilliárd évig létezhet, mielőtt a Nap el nem pusztítja.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a többi hasonló bolygó történetében is igen rövidke az az ablak, amikor egyáltalán kialakulhat értelmes életforma - talán túl rövid is - állítja az Astrobiology című szaklapban megjelent cikkében.

Watson szerint az evolúciónak négy kritikus és nehéz szakaszon kell átmennie ahhoz, hogy értelmes élet alakuljon ki - és mindegyik valószínűsége kevesebb tíz százaléknál. Így annak az esélye, hogy négymilliárd év alatt értelmes élet alakuljon ki, mindössze 0,01 százalék.

“Jelenleg a Föld az egyetlen, ahol értelmes élet van” - összegezte számításait a Kelet-angliai Egyetem professzora.

Watson nem az egyetlen, aki megpróbálta kiszámítani, egyedül vagyunk-e az univerzumban. Frank Drake 1961-ben dolgozta ki a róla elnevezett, hétismeretlenes egyenletet, amely megadja az idegen civilizációk számát.

Sok tudós állítja, hogy léteznie kell legalább egyszerű életformáknak más bolygókon is, a csillagászok közül pedig sokan hisznek abban, hogy találni fognak olyan bolygókat, amelyek “éppen megfelelőek” az élet kialakulására.

Watson mégis ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy csekély az intelligens élet kialakulásának esélye. Először is létre kell jönniük az egysejtes baktériumoknak, majd komplex sejteknek, azután specializálódott sejteknek kell kialakulniuk, majd létrejöhet az intelligens életforma, amely képes a beszédre.

Minden egyes szakasz elérése egyre kevésbé valószínű - hangsúlyozza Watson professzor.

————————————————————————————————————————————-

Véleményeket várok. Zaphira

Hűha…

Csak 1 furcsa kérdés.Mondjuk ha te -jó pár év múlva- szeretnél kiadni majd egy könyvet és véletlenül találsz is borítónak valót a neten, akkor mit kéne tenned, nehogy valaki a nyakadra lépjen azért, mert felhasználod? Ezt csak azért kérdezem, mert a http://worth1000.com -on néha igen jó fotómanipulációkat találni…

Valaki világosítson föl, pls.

Zaphira